Hallgatói élet

Gyermekvédelemben nevelkedők iskolai problémáinak vizsgálata

Gyermekvédelemben nevelkedők iskolai problémáinak vizsgálata

Írta: Rausch Attila - 2014.06.30.

A gyermekvédelmi szakellátásban (nevelőszülőknél, gyermekotthonokban és lakásotthonokban) nevelkedő gyermekek és fiatalok iskolai előmenetelét számot negatív tényező befolyásolja. Jelenleg közel 18 ezer gyermekvédelemben élő tanulmányainak támogatása hárul az államra, e jelentősen kiterjedt tanulói kör iskolai problémáival mégis kevés hazai empirikus kutatás foglalkozik. A gyermekvédelemből kikerülő fiatalok a saját családjukban nevelkedőkhöz képest hátrányosan kezdik meg önálló felnőtt életüket (Neményi és Messing, 2007). Jellemzően az alacsony iskolai végzettség, a szakképzettség hiánya nehezíti társadalmi integrációjukat (Rácz, 2012). Gyakori, hogy nem végzik el a megkezdett iskolát, középfokú tanulmányaik befejezése nélkül válnak nagykorúvá (Szikulai, 2003), továbbá becslések szerint nagyjából 5%-uk végez csupán felsőfokú tanulmányokat (Rácz, 2005). A velük foglalkozó pedagógusok munkáját nehezíti, hogy a gyermekvédelem élő fiatalok tanulási motivációja alacsony (Kálmánchey, 2001; 2008), valamint énképük is kedvezőtlen (Szőtsné és mtsai, 2007). Emiatt szükséges az iskolai teljesítményük hátterében meghúzódó folyamatok feltérképezése, iskolai sikerességüket befolyásoló háttértényezőik tanulmányozása.

Vizsgálatunk során azokra a kérdésekre keressük a választ, hogy a gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek iskolai teljesítményét, továbbtanulási tervét milyen mértékben befolyásolja elsajátítási motivációjuk, énképük, önértékelésük. Továbbá milyen különbségek vannak a gyermekvédelemben élő és a többségi tanulók között az elsajátítási motiváció egyes összetevői, az énkép, az önértékelés és az iskolai közösséggel kapcsolatos jellemzők terén. Ezen felül megvizsgáljuk, hogy vannak-e különbségek az egyes gyermekvédelmi gondozási típusok, nemek és egyes életkori csoportok között, illetve hogy a gyermekvédelmi gondoskodásban eltöltött idő milyen mértékben befolyásolja a vizsgált változók fejlettségét.

Kutatásunk mintáját 10 és 18 év közötti gyermekek és fiatalok képezik. A mintavétel során elsődleges szempont a gyermekvédelmi szakellátás gondozási formáinak reprezentálása, emellett a vizsgálatunk az ország teljes területére kiterjed. A teljes minta terveink szerint több mint 1200 főből áll, megyénként várhatóan legalább 60, illetve Budapesten 120 kitöltővel. A KSH adataihoz igazítva, a teljes mintában és megyénkénti bontásban a nevelőszülőknél elhelyezettek aránya 60%, a gyermekotthonokban, lakásotthonokban élőké 40%. Az adatfelvételbe azonban nem vonjuk be a speciális és különleges ellátásban részesülő gyermekeket, fiatalokat, mivel a kutatásban használt kérdőívskálák többségében nem alkalmasak az ilyen ellátási formákban részesülők teljes körének mérésére. Emiatt az e területről érkező adatok megbízhatósága feltehetően nem lenne elfogadható, továbbá a kapott eredmények értelmezhetőségét jelentős mértékben megnehezítené. A kitöltők életkorát tekintve az egyenletes eloszlás biztosítása a célunk, hogy az egyes életkori változásokat az országos mérésekhez kapcsolva tudjuk a későbbiekben vizsgálni. Az adatfelvétel teljesen anonim módon zajlik, a kérdőívet a vizsgálatban résztvevő gyermekek és fiatalok önállóan töltik ki.

A vizsgálat mérőeszköze egy online kérdőív, melynek kitöltése személyenként nagyjából 20 percet vesz igénybe. A kérdőív első részében háttéradatokat gyűjtünk (pl. nem, életkor, gyermekvédelmi gondoskodásban eltöltött idő, gondozási típus), a mérőeszköz második részében a megkérdezettek iskolai hátterét tárjuk fel (pl. iskolatípus, évfolyam, tanulmányi eredmény, tanulásra fordított idő, továbbtanulási tervek). Ezt követően a gyermekek, fiatalok szociális önértékelését és önértékelését vizsgáljuk sztenderdizált kérdőívskálák segítségével, továbbá az iskolai közösség két meghatározó tényezőjét az osztálytársak percepcióját és a tanári megítélést vizsgáljuk közös skálákra összevonható kérdőívtételekkel. A következő részben tanulási motiváció méréséhez az elsajátítási motiváció kérdőívének négy skáláját vesszük fel (értelmi, szociális kortársakkal, szociális felnőttekkel, kudarcfélelem). Végül pedig a fiatalok énképét mérjük fel az általános énképre és az iskolai énképre vonatkozó, szintén közös skálákat alkotó kérdőívtételek segítségével.

A szakirodalom és a korábban elvégzett próbamérés (Rausch, 2013) alapján azt várjuk, hogy a gyermekvédelemben élő gyermekek elsajátítási motivációjának fejlettsége az életkor előrehaladtával csökkenő tendenciát mutat és idősebb korban szignifikánsan alacsonyabb, mint többségi társaiké. Az általános énkép és az iskolai énkép struktúrája feltehetően eltér a gyermekvédelemben élőknél, feltételezzük, hogy a szakellátásban nevelkedők e skálák esetében is alacsonyabb értéket érnek el. A tanulmányi eredmények, továbbtanulási tervek összefüggését várjuk az elsajátítási motivációval, énképpel és az önértékeléssel. Ezen kívül arra is számítunk, hogy a különböző gyermekvédelmi gondozási típusok között is különbségek lesznek a legtöbb vizsgált jellemző esetében, és számos esetben a nemek között is eltérések lesznek.

A tanulási motiváció, az énkép meghatározóak az iskolai teljesítmény szempontjából. Az elsajátítási motiváció és az iskolai sikeresség közötti összefüggést már több esetben kimutatták (Józsa, 2007; 2013), valamint a tanulási énkép tanulmányi eredményekkel való kapcsolatát is igazolták (Szenczi és Józsa, 2009). A gyermekvédelemben nevelkedők tanulási motivációja (Kálmánchey, 2008), és énképe is kedvezőtlen (Szőtsné és mtsai, 2007). Ennek következtében e területek vizsgálatára a gyermekvédelmi szakellátásban élőknél külön figyelmet kell fordítani.

Tekintve, hogy eredményeinket országosan reprezentatív nagymintás mérések adataival tudjuk összevetni, képesek leszünk azonosítani az eltéréseket a többségi gyermekekhez és fiatalokhoz képest, ezáltal a későbbiekben a célirányos beavatkozások, fejlesztőprogramok kidolgozása is megvalósulhat. A vizsgálat lezárását követően célunk, hogy a feltárt speciális jellemzőknek, gyermekvédelmi sajátosságoknak megfelelő fejlesztések, felzárkóztató programok kidolgozása is elkezdődjön, mivel a jövőben csak így segíthető a szakellátásban élők iskolai eredményessége.

 

Irodalom

 

Kálmánchey Márta (2001): Nevelőszülőknél élő gyermekeknél előforduló pszichés problémák. Család, gyermek, ifjúság, 10. 2.sz.

Kálmánchey Márta (2008): "Nevelőszülős gyerekek" leggyakoribb iskolai nehézségeinek pszichológiai elemzése. Család, gyermek, ifjúság, 17. 6.sz.

Józsa Krisztián (2007): Az elsajátítási motiváció. Műszaki Kiadó, Budapest.

Józsa Krisztián (2013): Az elsajátítási motiváció életkori változása egy longitudinális vizsgálat tükrében. In: Molnár Gyöngyvér és Korom Erzsébet (szerk.): Az iskolai sikerességet befolyásoló kognitív és affektív tényezők értékelése. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest. 85–104.

Neményi Mária és Messing Vera (2007): Gyermekvédelem és esélyegyenlőség. Kapocs, 6. 1.sz.

Rácz Andrea (2009): Gyermekvédelemből a felsőoktatásba. Kapocs, 8. 4.sz.

Rácz Andrea (2012): Gyermekvédelemben nevelkedettek helyzete a kutatások tükrében. In: Rácz Andrea (szerk.): Gyermekvédelemben nevelkedettek társadalmi integrációs esélyei. Rubeus Egyesület, Budapest.

Rausch Attila (2013): Gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyermekek és fiatalok néhány jellemző iskolai problémája. Iskolakultúra. 23. 11.sz.

Szenczi Beáta és Józsa Krisztián (2009): A tanulási énkép összefüggése a tanulmányi eredményekkel és a képességfejlettséggel. In: Molnár Gyöngyvér és Kinyó László: (szerk.): PÉK 2009 – VII. Pedagógiai Értékelési Konferencia: Program – Tartalmi összefoglalók. SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola, Szeged. 103.

Szikulai István (2003): Beszámoló a gyermekvédelmi rendszerből nagykorúságuk után kikerült fiatal felnőttek utánkövetéses vizsgálatáról. Kapocs, 2. 2. sz.

Szőtsné Karkus Zsuzsanna és szerzőtársai (2007): Gyermekvédelmi gondoskodásban és családban nevelkedő serdülőkorúak érzelmi intelligenciája, megküzdési stratégiája és szorongása. Család, Gyermek, Ifjúság, 16. 2.sz.

 

 

A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválósági Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósul meg.

 

PICA 2013 - Szegedi hallgatók Angliában

PICA 2013 - Szegedi hallgatók Angliában

Írták: Juhász Nóra, Krausz Anita, Sipos Judit és Szabó Dóra Fanni - 2013.12.02.

 

2013. június 16. és 2013. június 29. között került megrendezésre a II. PICA (Promoting Inclusion with Cognitive Approach in European Countries), az ERASMUS program keretein belül. Ez a két hetes intenzív kurzus az angliai Bath Spa Egyetemen kapott helyet. Bath a György korabeli fürdőiről és épületeiről híres város, Anglia délnyugati részén található, 160 km-re Londontól. A város az Egyesült Királyság egyetlen természetes meleg vizes forrásával büszkélkedhet, a település a világörökség része.

  

Az intenzív program során az inkluzív nevelés több oldalát ismerhettük meg. Kooperatív csoportmunka keretein belül választ kaptunk az inklúzióval kapcsolatos kérdéseinkre, például: Mit jelent, és miért fontos az inklúzió, milyen különböző értelmezései vannak? Mi az inklúzió és inkluzív nevelés oktatásban, társadalomban betöltött szerepe? Mik az együttnevelés előnyei és hátrányai, milyen tényezők befolyásolják sikeres megvalósítását?

A program másik célja volt a nemzetek közötti együttműködés fejlesztése, az inkluzív nevelés széleskörű, társadalmi kontextusban való értelmezéséről született tapasztalatok megosztása. Az angol szervezésű, török kezdeményezésre elinduló kurzus résztvevői a cseh, belga, spanyol, olasz, magyar, angol és török nemzetek pedagógus, pszichológus hallgatói közül kerültek ki. A résztvevők sokszínűsége biztosította a program céljainak megvalósulását, de ezek mellett gyakoroltuk az angol nyelven való kommunikációt, nemzetközi, interkulturális kapcsolatokra is szert tettünk, barátságok szövődtek.

 

 

A szakmai programok mellett lehetőségünk nyílt kulturális programokon is részt venni, valamint csoportos kirándulások alkalmával Anglia nevezetességeit is megtekinteni. Ellátogattunk Londonba és a Bath-tól mindössze 20 km-re lévő Bristolba. Megnéztük a Stonehenge-et, a White Horse kilátót, és átéltük a vidéki kis falvak idilli hangulatát.

 

 

SZÉP EREDMÉNYEK A XXXI. OTDK-N

SZÉP EREDMÉNYEK A XXXI. OTDK-N

Írta: Rausch Attila

A 2012. decemberben megrendezett helyi TDK fordulón három hallgatónk kvalifikálta magát az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára, amely 2013. április elején került megrendezésre.

 

Bús Enikő Kaposváron a Tanulás- és Tanítás-módszertani - Tudástechnológiai Szekcióban mérette meg magát, második helyezést elérve mutatta be dolgozatát.

 


Eközben két hallgatónk, Debreczeni Dániel Géza és Rausch Attila, Egerben a Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi Szekción képviselték az intézetet. Sikerrel véve a kihívást, mindketten győzelemmel térhettek haza.
 
Hallgatóink tehát ismét öregbítették a szegedi műhely hírnevét. Ezúton is gratulálunk nekik, és reméljük, hogy minél többen követik példájukat!

 

 

TOVÁBBTANULÁSI MOTIVÁCIÓ - Neveléstudomány MA hallgatók kutatása

TOVÁBBTANULÁSI MOTIVÁCIÓ - Neveléstudomány MA hallgatók kutatása

Írták: Kállai István, Hegedűs Szilvia, Nagy Krisztina, Sipos Judit, Szabó Dóra Fanni – neveléstudomány mesterszakos hallgatók

A Bologna rendszer hazai bevezetése új alapokra helyezte a felsőoktatás képzési szerkezetét, háromciklusú rendszerbe (Bachelor-Master-PhD) szervezve a kimeneteli lehetőségeket. Ennek következtében a hallgatóknak, az alapképzéses tanulmányaikat követően, mester fokozat meg-szerzésére nyílik lehetőségük. Így nemcsak a felsőoktatásba való belépési döntés, hanem a két fokozat közötti átmenet, a mesterképzésen való tovább-tanulási döntés vizsgálata is fontos.

Mi motiválja a mesterszakra felvételező tanulókat? Melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolják őket továbbtanulási döntésük meghozatalában?

A tényezők feltárására a Szegedi Tudományegyetem neveléstudományi mesterszakos hallgatói felmérést végeznek, a helyi Bölcsészettudományi Kar, illetve a Természettudományi és Informatikai Kar alapképzésen tanuló hallgatói között.

 

A vizsgálat mérőeszköze, a hallgatók által szerkesztett, önkéntesen kitölthető online kérdőív, mely a Neveléstudományi Intézet által kifejlesztett, e-DIA rendszer segítségével készült el.

 www.facebook.com/pages/Tov%C3%A1bbtanul%C3%A1si-Motiv%C3%A1ci%C3%B3-2013/468683239869081